Vác, Dózsa György út 75. | +27 / 503 940 | 30 / 960 3773 | kucsak.g@invitel.hu | Kapcsolat
„ A lehetetlent azonnal megcsináljuk, de a csodákra egy kicsit várni kell!”

Category Archives: Blog

PAPÍR eredete, története

By | Blog | No Comments

Papír

A papír egy olyan, mesterséges anyag, amelyre írnak, rajzolnak, nyomtatnak, színeznek – vagy amelyet csomagolásra és formák megjelenítésére használnak. Természetes vagy mesterséges növényi anyagokból képzett rostok „nemezelésével”, majd összepréselésével készül, melyet a rendezetlen fizikai állapotban lévő elemi szálak súrlódási ereje és egy kémiai kötés, a hidrogénkötés tart össze. A papír tehát nem összetévesztendő a pergamennel, mely állati eredetű, pontosabban bőr anyagból készült, vékony hártya. Alapanyaguk szerint két fajtát különböztetünk meg:

  • természetes papír
  • szintetikus papír

A név eredete

A papír szó egy ókori egyiptomi, írásra használt anyag görög elnevezéséből, a papíruszból származik, mely az alapanyagául szolgáló növényről kapta a nevét.

A papír története

Története szorosan összefügg az írás történetével. Az ember a beszéd kialakulását követően később az élet szinte minden területén szükségét érezte a tapasztalatai lejegyzésének és továbbításának is. Ennek a technikai fejlettségtől függően népenként más-más lehetőségei voltak. Az ősember még egy edénybe kavicsokat dobálva számolta a napokat, és a barlang falára rajzolta a vadászat emlékeit. Később megjelent a karcolt fakéreg, a csomózott zsinór, a vésett kő, majd a karcolt és égetett agyagtábla. Az agyagtáblákat legalább 6000 éve, Mezopotámiában használták először, innen származnak azok az emlékek, melyeket a legrégebbi írásnak nevezünk.

Megközelítőleg 5000 évvel ezelőtt már készítettek papiruszt, a főleg a Nílus deltájánál termő papiruszsásból. A növény különböző részeit számos dologra felhasználták, az étkezéstől a ruhakészítésig. A papiruszlapot a szár puhább, belső részéből állították elő. A hosszabb írásokat csíkszerűen egymáshoz ragasztották, a két végére fapálcákat ragasztottak, és tekercs formájában tárolták, a fontosabb iratokat pedig fahengerbe tették, vagy bőrbe tekerték. Az egyiptomiak később iparszerűen űzték a papirusz gyártását, és több száz évig ellátták a környező államokat is. Ám a később kialakuló politikai helyzet miatt Egyiptom beszüntette a papirusz kivitelét, ezért a környező országok más anyag után kényszerültek nézni.

A pergament a kis-ázsiai Pergamon városában állították elő. Állati bőrből készítették, amit finomítottak és fehérítettek. A pergamen hamarosan kiszorította a papiruszt, de azokban az országokban, ahol gyártották, a papirusz még pár száz évig használatos volt. A pergament hajtogatni is lehetett, és így alkalmas volt könyvtest készítésére. A 3–4. században kialakuló kódexek is pergamenre íródtak, egészen a papír megjelenéséig.

Papírkészítés az ősi Kínában

Kínában valószínűleg már időszámításunk előtt ismerték a papírt. Megjelenéséig Kínában főleg selyemre vagy bambusz-szeletekre rajzoltak vagy írtak. A papír feltalálója nem ismert, az viszont bizonyos, hogy Caj Lun, a császári udvar egyik minisztere 105-ben egy rendeletében megállapítja a papírra írt beadványok érvényességét. Főleg a selyemhernyó tenyésztéséhez is fontos eperfából és bambusznádból készítették a rostanyagot. A gyártás titkát sokáig őrizték Kínában, és hosszú idő kellett az ismeretek elterjedéséhez. Az első gyárat viszont a Kínába vezető kereskedelmi út egyik fontos állomását jelentő Szamarkand városában alapították, miután a kínaiak 751-ben vereséget szenvednek az araboktól a Talasz folyónál, és az arab mesterek eltanulták a papírkészítést a fogságba került kínai papírkészítő foglyoktól. Tehát az arab papírkészítés története Szamarkandban kezdődött el. A papírgyártás tudománya azután innen terjedt el a mohamedán országokban: a következő századokban papírkészítő műhelyek alakultak Szíria, Palesztina, Perzsia és India arab uralom alatt lévő városaiban is. Majd a hódító arabokat követve a 10. században Kairóban, 1100 körül már a marokkói Fezben is dolgoztak papírmerítők. A papírkészítés tudománya a 9. században, Észak-Afrikán keresztül eljutott Európában is. Az arabok elsősorban rongyot használtak alapanyagnak, ez így terjedt el Európában is.

Magyarországon az első papírmalmok valószínűleg a 16. században keletkeztek, de a keletkezések dátumai bizonytalanok: Lőcse (1520-as évek; de 1530-ban leégett), Brassó (1543, vagy 1539-ben Honter Jánosé), Bártfa (1548), Kolozsvár (1550 vagy 1563), Nagyszeben (1573, vagy 1555-ben a Jörg nevű papírkészítőé) és Lipótszentmihály (1596). A papír gyártásának technikája sok évszázadon keresztül változatlan maradt, de a 18. század elején megjelent egy termelékenyebb papírmalom, az ún. hollandi malom, amit Hollandiában találták fel. A második nagy áttörés 1799-ben történt, amikor egy papírgyári munkás, Louis Robert feltalálta a síkszitás papírgépet. Ez idő tájban kezdték alkalmazni a vízjelet is – a vízjel tárgya a papírmalom, a tulajdonos, a papírkészítő, vagy a papírfajta szimbolikus vagy megnevezett jelölése volt.

A papírgyártás egészen a 19. századig meglehetősen körülményes és drága maradt, egészen addig, míg a papír előállítására el nem kezdték használni a gőzhajtású papírmalmot, melyben fából is elő tudták állítani a papírgyártáshoz szükséges rostokat. Az 1871-ben megjelent Vasárnapi Ujság így számolt be erről az újításról:„Dublin mellett egy kereskedő oly módszert talált fel, melynek segélyével fából papirt készit. A fa egészen rostokká romboltatik és egy 200 l. légnyomásu gőzkatlanba helyeztetik, a honnan mint sárgás kásanemü folyadék kerül ki. Ebből készül a papir. Mondják, hogy az ily módon elkészült papir ép oly jó, mint a rongyból készült.”

forrás: wikipédia

Újrapapír

By | Blog | No Comments

Újrapapír

A papírhulladék jelentős része Magyarországon szemétégetőbe vagy lerakóba kerül, ahol vagy elégetik vagy megvárják még lebomlik. Ez szomorú sorsa a papírnak annak fényében, hogy a papírhulladék nyersanyagként visszakerülhetne a papírgyártásba, megmentve sok ezer fát a kivágástól.

images

Környezetbarát megoldás a papírgyártásban
Papírból papírt gyártani már Magyarországon is tudunk, ezért éljünk a lehetőséggel. A szelektív papírgyűjtés már lakossági és intézményi szinten is könnyen elérhető.paper-for-recycling
A papírból gyártott papírt hívjuk újrapapírnak, mely gyártásához jóval kevesebb energiára van szükség, mint a cellulózból gyártott papír gyártásához, továbbá az újrapapír gyártása folyamán kisebb a levegő- és vízszennyezés is. Természetesen ez nem jelenti, hogy az újrapapír gyártásnak ne lenne a környezetre káros hatása, de egyértelműen kevesebb környezetterhelést okoz.Újrapapír világviszonylatban

Szerencsére számos országban felismerték már a papírhulladék feldolgozásának jelentőségét és szorgalmazzák az újrapapír gyártását. Európában a németek élen járnak a papírhasznosításban, a papírhulladék több mint két harmadából újrapapírt gyártanak. Ezek az arányok Kínában alig érik el az egy harmados arányt, míg Magyarország valahol a középmezőnyben araszol az újrapapír piacon.

Újrapapír minőségek

Az újrapapír az új papírhoz képest valamivel rosszabb minőségű, mivel a papír rostjai rövidebbek. Felhasználási területe többek között ezért részben limitált, de szerencsére számtalan olyan terület van, ahol még bőven van hely az újrapapírnak. A mai papírgyártási technológiáknak köszönhetően csomagolási papír, újságpapír, háztartás-higiéniai papír, de még irodai papír is készíthető papírhulladékból.

Újrapapír típusok

Az újrapapírnak két fő típusát különböztetjük meg. A legismertebb a szürkepapír, mely a begyűjtött papírhulladékból pépesítéssel készül. A szürkepapír gyártásakor a víz javarészt körfolyamatban van, így minimális terhelést jelent a szennyvíz vagy tengerek, folyók tekintetében. A vízben nem oldódó festékanyagok teszik színét szürkéssé, innen az elnevezése. A másik fő újrapapír típus az újrahasznosított papír, mely abban különbözik a szürkepapírtól, hogy esztétikai igényeknek megfelelve, színtelenítik. Ez sajnos vegyszeres kezelést jelent ami során a felhasznált hulladékpapírból a festékanyagot kiválasztják, ami a szennyvízcsatornákat terheli. Ezen oknál fogva, kevésbé környezetbarát, mint a szürkepapír, de még mindíg job választás mint az új papír. Akár papírt, akár újrapapír használunk, gondolkozzunk felelősen és csak annyit használjunk, amennyire valóban szükségünk van.

forrás: Internet

Váci György

By | Blog | No Comments

Élete

Eredeti neve Czibolya György. Apja Czibolya György virágkertész volt, anyja Dudás Julianna.

Az első könyvét óvodás korában kapta meg. Annyira féltette, hogy mindig szebbnél szebb papírosba csomagolta. Mivel a szülők látták, hogy megbecsüli a könyvet, nem tépi szét, így minden alkalomra könyvet kapott, mert ezzel szerezték neki a legnagyobb örömet. Iskolás korában megtakarított pénzén filléres áron szórakoztató könyveket vásárolt, amiket az osztálytársainak is kölcsön adott. Volt köztük olyanok, amiket a tanárok elkoboztak, mert volt aki az óra alatt olvasta a pad alatt. 1935, 15 évesen Vácra ment, az akkor már országos hírnévnek örvendő Kapisztrán Nyomdába, amely a magyar ferences rend tulajdonában volt. Több, mint ötven esztendeig élt Vácott. Nagyon szerette ezt a várost, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy felvette a Váci vezetéknevet. Szerzetesi fogadalmat tett. Gyerekkorában kitanulta a könyvkötészet alapjait Kiskunhalason, helybéli könyvkötő mestertől. Vácon,  könyvkötészeti tudását a nyomdában értékesítette.

Ifjú szerzetes korában állandó kapcsolatot tartott az ifjúsággal. A rend ifjúsági könyvtárából válogatott számukra olvasnivalót. A szervezett nyomdászok nem szerették a Kapisztrán nyomdát, mert nem tudtak versenyezni olcsó áraival. Ugyanakkor egyre többen keresték fel megrendelésekkel. A nyomda művészeti tekintetben meg sem közelítette nagy elődeit, de azért tisztességes színvonalra törekedett. A II. Világháború után egészségügyi dolgozóként három évig Bajorországban volt fogságban, majd 1947-ben tért haza. 1950-ben államosították a Kapisztrán Nyomdát. Felszerelését elvitték. Majd Pest megyei Nyomda Vállalat  néven működött. Váci György 1956 után lett önállóvá.

Munkássága

Nem jut nemes anyagokhoz: kitűnő minőségű bőrhöz, márványozott borító- és előzéklaphoz, megfelelő minőségű aranyhoz. Kénytelen megelégedni bőrutánzattal, aztán újszerű anyagokkal, amelyek természetét nem ismerte mert nem használták évtizedek óta. Az adott körülmények között hagyományos elemekből, díszekből formált káprázatos kötéseket, minikönyvektől az óriás méretűekig. Ne akadt olyan kortárs grafikusra, aki korszerű díszeket tervezett volna neki kötés céljára, ezért hagyományos díszítőelemekkel dolgozott. Vegyítette a betűtípusokat. Nem szerzett be szép antikva betűtípusokból annyit, hogy négy-öt sornyi könyvcímet egy-egy típusból, és annak fokozataiból tudott volna szedni.

Készített kötéseket az Elnöki Tanácsnak, a Minisztertanácsnak, a magyar ENSZ Bizottságnak, az Országház Hivatalának, a kormány titkárságának, a Tájékoztatási Hivatalnak, a Magyar Távirati Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az Országos Ügyvédi Tanácsnak, a különböző minisztériumoknak, követségeknek, követeknek, Erzsébet angol királynőnek. Munkáit megismerték Angliában, Olaszországban, Japánban, Kínában, Finnországban, Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Hiába hívták Rómába, nem ment. Nem tudta elhagyni Vácot. Vác szerves része lett, könyvkötő műhelye révén, ami a ferences templomhoz kapcsolódó épületrészben működött, és azáltal is, hogy saját költségén hosszú évek során restauráltatta a ferences templomot.

Műveinek csak a töredéke maradt itthon, a váci városi gyűjtemény kivételével azok is magántulajdonban. A városnak ajándékozott kötési és könyvkötészeti szerszámainak egy része a Váci Művelődési Központban találhatóak. Díszkötésű könyveket Kiskunhalas múzeumának is ajándékozott. Sok munkája található a Vatikáni Apostoli Könyvtárban, mert a hazai püspökök, ha a Vatikánba mentek vele köttették díszes albumokba a váci templomokról készült fényképeket.

1976-ban indította útjára munkásságát bemutató kiállítását, amely 1990-ben már az ország több, mint háromszáz községében és városában szerepelt. Legelső kiállítását szülei emlékére Kiskunhalason rendezte. Kiállításai általában két részből álltak: egy szakmatörténetiből, amely a saját gyűjtésű anyagából évszázadokra visszamenőleg mutatja be a szakma történetét, beleértve a munkaeszközöket, részben az anyagokat is, másrészt Váci György könyvkötő munkásságát, művészetét bemutató részből. Célja egyrészt, hogy szakmatörténeti bemutatót tartson és ismereteket közvetítsen a ma közönségének, fiataloknak, felnőtteknek egyaránt. Ezért gyűjtötte a könyvkötéssel kapcsolatos régi eszközöket, szerszámokat, díszeket, ezért mutatta be a kötés folyamatait. Másrészt, hogy könyvesztétikai élményben részesítse a közönséget. Ornamenseit, kötésdíszeit a kiállított kötéseken, üzleti- és emlékkönyvein mutatta be. Arannyal dolgozott, vaknyomást csak a fedél hátlapján alkalmazott.

Kulturális hivatást teljesít azzal, hogy díszkötésit, szerszámait, a könyvkötés anyagait, munkafolyamatait bemutatja. A közönséget megismerteti a könyvkötés olyan ágával, amelyet már alig ismernek. Ez a szembesítés azért is sikeres, mert a jelenben munkálkodó könyvkötőművész alkotásait látja beépülni a hagyományba, és a hagyományt a 20. század második felének könyvkötő művészetébe.

Restaurálással is foglalkozott. Restaurált corvinát, ősnyomtatványt, régi misekönyvet, bibliát, naptárt.

Munkásságáról a Magyar Televízió kísérőfilmet forgatott.

Forrás:

  • Szíj Rezső: A könyvkötés művésze, Váci György: ferences barát a könyvkötő műhelyben (Budapest, 1991)
  • Szíj Rezső: Váci György
  • Wikipedia

KÖTÉSFAJTÁK

By | Blog | No Comments

Hagyományos kötések

  • Brosúrák: a könyv papírral, puhább vagy keményebb kartonnal van borítva
  • Egyszerű félkemény kötések: a gerinc vászonnal van borítva
  • Félvászon kötések: a könyvgerinc (esetleg a négy sarok) vászonnal van borítva, míg a könyvtábla többi része papírral van borítva
  • Egészvászon kötések: a könyvtábla egész felülete (a könyv arca, gerince és háta) vászonnal van borítva
  • Félbőr kötések: a könyvgerinc (esetleg a négy sarok) bőrrel van borítva
  • Egészbőr kötések: a könyvtábla egész felülete bőrrel van borítva

Díszkötések

Készíthetők selyemből, bársonyból, pergamenből, valamint idesorolhatók a híres debreceni gyöngyhímzéses kötések.

Különleges eljárással készülő kötések

  • Leporello (vagy csuklóskötés)
  • Drótfűzéses kötés (spirál)
  • Üzleti könyvkötés
  • Celluloid- vagy csontfedeles kötés
  • Bibliofil, fatáblás barátkötés
  • Betáblázott kötés: A könyvtestre szabják rá a gerinc- és fedéllemezt, és ezután borítják be az anyaggal
  • Beakasztott kötés: A könyv tábláját külön készítik el, és a könyvtestet ebbe a fedélbe akasztják bele

20150818_14414720150818_143803 (1)

Kasírorás

By | Blog | No Comments

Kasírozás

Kasírozás az a folyamat, amikor a nyomtatott anyagot (posztert, plakátot, fényképet, látványtervet, térképet) teljes felületében, gyűrődés nélkül ráragasztjuk egy könnyű, de szilárdabb, egyenletes felületű hordozóanyagra. (karton, farostlemez, habkarton…)

 

Szabvány papírméretek

By | Blog | No Comments

Nemzetközi ívméret szabványok

A különféle papírméretek összehasonlítása. A szabványos formátumok felezésével mindig a következő mérethez jutunk.

Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot.

Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: 1:{\sqrt {2}}, vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Bevezetése a XVIII. században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tartalma sérülne. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi. Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4-es, a másikat A3-as papírral töltik meg, s egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (például egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni. Németországban az 1920-as években foglalták törvénybe, hazánkban a papírméretek szabványosítása 1936-ban kezdődött. A Magyarországon használatos méretek is a német DIN, illetve a nemzetközi ISO szabvány elvét követik. Jelölése egy nyomtatott nagybetűből (fő méretsorozat jele) és egy számból (az alapméret felezésének a száma) áll.

A szabványosítás úgy történt, hogy vettek egy 1 méterszer 1 méteres papírt, ennek az átlója a √2, tehát a rövidebbik oldal 1 méter, a hosszabbik, pedig 1,412, azaz √2, ezt nevezték el B/0-nak. A másik alapméretet úgy alakították ki, hogy a területe pontosan 1 négyzetméteres legyen, ennek a neve lett az A/0, a papírméretek kiinduló alapja.

  • A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 . A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.
  • B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek.
  • C sorozat: A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják.

A B1 mérete az A0 és az A1 között van nagyjából félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ez borítékolás szempontjából is előnyös. Például egy levél, melyet A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető. Létezik az A4-es méretnek egy speciális mérete, az LA4. Ezt nagyjából az A4 hosszabbik oldalának harmadolásával kapjuk, mérete 100×210 mm. A hivatalos levelek (például számlalevelek, havi számlaegyenlegek) is zömében ilyen méretűek. Az ehhez tartozó borítékméret szintén LA4 ként van jelölve, de mérete 110×220 mm. Napjainkban elterjedt borítékméret a C6/5, amelynek szélessége a C6-os, hosszúsága a C5-ös mérettel egyezik, gépi borítékolásra ezt a borítékot használják legtöbbször.

A szabványos papírméretek bevezetése a nyomdászat számára is nagy fontossággal bír.

  • A könnyebb érthetőség miatt leegyszerűsíti a kommunikációt a különböző technológiai területeken keresztül a papírgyártástól a kész termékig, beleérve a szállítmányozást is.
  • Elősegíti a gazdaságosabb termelést, helyes alkalmazásuk csökkenti a felesleges eselék keletkezését
  • A különböző nyomdaipari gépek gyártásánál is elsősorban ezeket a méreteket veszik figyelembe.

A nyomdaiparban az elmúlt években megjelentek más méretek is. Egyrészt a nyomdagépek általában nem tudnak a papírív teljes felületére nyomtatni, másrészt a továbbfeldolgozáshoz használt jelöléseket is rá kell nyomni a papírra. Ezért többnyire eggyel nagyobb méretű ívre nyomnak, mint a kellő méret. Ezért például az „A” méretű termékekhez többségében a 640×900 mm-es méretet használják. Ez nagyjából megegyezik a C1 mérettel, de annál mindkét irányban közel 20 mm-rel kisebb, ezáltal gazdaságosabb.

A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén plusz-mínusz 1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál plusz-mínusz 2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig plusz-mínusz 3 mm-t fogadnak el.

Az A és D közötti DIN-formátumok összehasonlítása

Az ISO nem állapít meg 0-snál (kiinduló méret)-nél nagyobb méretet, a német DIN 476 szabványban azonban faktorszámot tesznek a nevek elé. A 2A0-ként megjelölt papír például az A0-s kétszerese, míg a 4A0 az A0-s méret négyszerese lesz.

Bár a világ legtöbb részén az A4 szabványméret, az ilyen méretű papír nem fér be az USA-beli háromkapcsos iratgyűjtőbe (bár a kapcsos iratgyűjtőknél olyan szabvány is létezik, ami összhangban van a nemzetközi papírmérettel). A ritkább E5-ös papír azonban közel egy milliméterrel hosszabb az Amerikában szabványos levélméretnél, noha kb. 1,6 cm-rel keskenyebb. Az A4-es lapról E5-ösre készült fénymásolatokat egyszerűen 95%-osra kicsinyítik, míg E5-ösről A4-esre másolásnál 105%-ra nagyítják. Mivel a nemzetközi cégeknél az A4-et használják, honlapjukat (akár az ISO honlapját is) az ilyen méretű, tehát hosszabb papírokra való nyomtatáshoz tervezik.

ISO/DIN-papírméretek (mm)
A B C
0 841 × 1189 1000 × 1414 917 × 1297
1 594 × 841 707 × 1000 648 × 917
2 420 × 594 500 × 707 458 × 648
3 297 × 420 353 × 500 324 × 458
4 210 × 297 250 × 353 229 × 324
5 148 × 210 176 × 250 162 × 229
6 105 × 148 125 × 176 114 × 162
7 74 × 105 88 × 125 81 × 114
8 52 × 74 62 × 88 57 × 81
9 37 × 52 44 × 62 40 × 57
10 26 × 37 31 × 44 28 × 40

Forrás: wikipedia

 

Kérjen tőlünk árajánlatot! Árajánlat